Csárdaszállás Község rendezési tervei
Településrendezési terv
Településszerkezeti terv
Belterületi szabályozás
Külterületi szabályozás
Rendezési terv módosító rendelet
SZT-1m_7_melléklet
SZT-2m_8_melléklet
SZT-2m1_9_melléklet
SZT-2m2_10_melléklet
SZT-2m3_11_melléklet
SZT-2m4_12_melléklet
SZT-2m5_13_melléklet
SZT-2m6_14_melléklet
Adózás
Tartalomjegyzék:
Az önkormányzatok adóztatási körébe tartozó, adózással kapcsolatos főbb szabályokat az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
- A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
- Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
- A helyi adókról szóló 4/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet
Községünkben a következő helyi adónemek kerültek bevezetésre:
Törvényi szintű szabályozás alapján az önkormányzat adóztatási körébe tartozik:
Az ügyintézés helye: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltsége, 5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17.
Ügyintéző: Harmatiné Beinschródt Mária, telefon: 66/426-066, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A gazdálkodó szervezetnek minősülő adózók (ide tartoznak az egyéni vállalkozók is) elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. A gazdasági társaságok, 2019. január 1-től kizárólag elektronikusan, cégkapun keresztül intézhetik önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi adó és más adóügyeiket. Az egyéni vállalkozók, az adóköteles tevékenységet végző természetes személyek is elektronikus kapcsolattartásra, elektronikus ügyintézésre kötelezettek az adóhatóság felé. Esetükben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó tárhely, az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kommunikációra.
Az elektronikus kapcsolattartás az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok benyújtásával (OHP), szabadon szövegezett beadvány esetében pedig az Általános Célú Kérelem Űrlap, vagyis az e-Papír szolgáltatás igénybevételével valósulhat meg. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózóktól csak az ezen az úton benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket, egyéb dokumentumokat fogadja el adóhatóságunk.
Az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP), mely innen is elérhető.
Építményadó
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok:
- Építményadó adatbejelentés - főlap (pdf)
- Építményadó bevallás - A jelű betétlap (üdülő) (pdf)
- Építményadó bevallás - B jelű betétlap (egyéb építmény) (pdf)
- Megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (pdf)
Magánszemélyek kommunális adója
- évi 50 %-os mértékben, aki a külterületen lévő adó tárgyát képező lakásban életvitelszerűen él, a lakásban lakóhellyel rendelkezők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, és ezt az adóhatóságnál az adóév január 15. napjáig igazolja.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok:
- Magánszemélyek kommunális adója adatbejelentés (pdf)
- Megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (pdf)
Iparűzési adó
- egyéni vállalkozó,
- őstermelő, ha az éves bevétele a 600.000 Ft-ot meghaladja, (erről bővebben itt lehet olvasni)
- a jogi személy,
- egyéni cég, egyéb szervezet.
- állandó jellegű iparűzési adó,
- ideiglenes jellegű iparűzési adó.
Állandó jellegű iparűzési adó alanya: az a vállalkozó, akinek településünkön székhelye vagy telephelye van, függetlenül a tevékenység folytatásának helyétől.
Ideiglenes iparűzési adó alanya a vállalkozó, ha településünkön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, és:
- építőipari tevékenységet folytat, vagy természeti erőforrást tár fel, feltéve, hogy éven belül a tevékenység a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
- bármely egyéb bevételszerző tevékenységet folytat, feltéve, hogy egyetlen önkormányzatnál sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az iparűzési adóhoz a következő fontos határidők kapcsolódnak:
Adókötelezettséget érintő bejelentés:
Bevallás:
Befizetés:
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Őstermelő nyilatkozata (pdf)
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
- magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20,
- kifizető esetében az adólevonás évét követő év február 25.
- magánszemély esetében a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig,
- kifizető esetében a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény.
Letölthető nyomtatványok:
- Bevallás magánszemély részére (pdf)
- Bevallás kifizető részére (pdf)
- Adatlap a termőföld bérbeadásáról származó jövedelemről és a levont adóról (pdf)
Gépjárműadó
- használt gépjármű vásárlása esetén a vásárlást követő év január 1. napja,
- új gépjármű vásárlása esetén a vásárlás napját követő hónap 1. napja,
- gépjármű forgalomba helyezése esetén a forgalomba helyezést követő hónap 1. napja,
- külföldről behozott jármű esetén a forgalomba helyezés napját követő hónap 1. napja,
- "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása.
- személyszállító gépjármű (kivéve autóbusz) esetén a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve,
- autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege,
- tehergépjármű esetén az önsúly növelve a raksúly felével,
- nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.
Személyszállító gépjármű esetén:
- a gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- a gyártási évet követő 16. naptári évben és azt követő években 140 Ft/kilowatt.
Tehergépjármű, autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén: 850 Ft,
- egyéb esetben: 1.380 Ft.
Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után az adó összege 10.000 Ft, tehergépjármű után 46.000 Ft.
A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén az adó összege 23.000 Ft.
Mentes a gépjárműadó alól:
Kedvezmény:
Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a.
Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.
Az adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.
- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
-az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Gépjárműadó alóli mentesség kérelem (pdf)
- Bejelentés kombinált áruszállításról (pdf)
Magánfőzött párlat előállításával kapcsolatos szabályok
Jogi szabályozás: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.
Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.
A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok:
(1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett párlat adójegy mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott párlat adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.
(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
(10) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.
(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
A 2016. január 1. napja előtti szabályokat itt olvashatja.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról és a bejelentett adatok változásáról (pdf)
- Bevallás előállított magánfőzött párlat után (2015. évre kell csak) (pdf)
- Bejelentés 50 litert meghaladóan előállított párlat esetén (pdf)
Egyéb adózással kapcsolatos nyomtatványok:
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Méltányossági kérelem nyomtatvány (pdf)
- Méltányossági kérelem adatlap - magánszemély (pdf)
- Kérelem adóigazoláshoz (pdf)
- Kérelem adó- és értékbizonyítvány kiadása tárgyában (pdf)
- Rendelkezés túlfizetésről (pdf)
- Meghatalmazás (pdf)
Meghatalmazással kapcsolatos tudnivalók:
Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.
A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján
- a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ideértve az anyavállalat foglalkoztatottját is,
- kamarai jogtanácsos,
- ügyvéd,
- ügyvédi iroda,
- nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
- számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselheti.
Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.
Felhívjuk a képviselők – meghatalmazottak (könyvelői-, ügyvédi irodák stb.) – figyelmét képviseleti joguk bejelentésére, mivel az adóbevallások, adatbejelentések elektronikus úton történő benyújtásához is szükséges a képviseleti joguk igazolása, ellenkező esetben a beküldött bevallások, adatbejelentések nem elfogadhatók, nem dolgozhatók fel.
Helyi adó és gépjárműadó alóli mentességi nyilatkozatok:
A helyi adókról szóló törvény értelmében adómentes valamennyi helyi adó alól többek közt az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után sem bel- sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Az építmények után megállapított építményadóban a mentesség azon épület, épületrész után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.
Gépjárműadó esetében, a gépjárműadóról szóló törvény alapján mentes az adó alól az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Továbbá adómentes az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott.
A fenti feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozatok adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősülnek. Nyilatkozat hiányában az adóelőírások az általános szabályok alapján esedékesek és végrehajthatók.
Kiadó | Kiadásért felelős | Szerkesztő |
Csárdaszállás Községi Önkormányzat 5621 Csárdaszállás Petőfi u. 17. |
Nagy Zsolt Sándorné polgármester |
Török Zoltán rendszergazda |