- Részletek
Adózás
Tartalomjegyzék:
- Építményadó
- Magánszemélyek kommunális adója
- Iparűzési adó
- Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
- Magánfőzött párlat előállításával kapcsolatos szabályok
- Egyéb adózással kapcsolatos tudnivalók és nyomtatványok
Az önkormányzatok adóztatási körébe tartozó, adózással kapcsolatos főbb szabályokat az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
- Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
- A helyi adókról szóló 4/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet
Községünkben a következő helyi adónemek kerültek bevezetésre:
- építményadó,
- magánszemélyek kommunális adója,
- iparűzési adó.
Törvényi szintű szabályozás alapján az önkormányzat adóztatási körébe tartozik:
- termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó,
- magánfőző desztilláló-berendezésének bejelentése.
Az ügyintézés helye: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltsége, 5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17.
Ügyintéző: Harmatiné Beinschródt Mária, telefon: 66/426-066, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A gazdálkodó szervezetnek minősülő adózók (ide tartoznak az egyéni vállalkozók is) elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. A gazdasági társaságok, 2019. január 1-től kizárólag elektronikusan, cégkapun keresztül intézhetik önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi adó és más adóügyeiket. Az egyéni vállalkozók, az adóköteles tevékenységet végző természetes személyek is elektronikus kapcsolattartásra, elektronikus ügyintézésre kötelezettek az adóhatóság felé. Esetükben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó tárhely, az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kommunikációra.
Az elektronikus kapcsolattartás az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok benyújtásával (OHP), szabadon szövegezett beadvány esetében pedig az Általános Célú Kérelem Űrlap, vagyis az e-Papír szolgáltatás igénybevételével valósulhat meg. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózóktól csak az ezen az úton benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket, egyéb dokumentumokat fogadja el adóhatóságunk.
Az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP), mely innen is elérhető.
Építményadó
- Az adó tárgya: Csárdaszállás község közigazgatási területén lévő, minden lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény (épület. épületrész). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Adóköteles továbbá az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.
- Mentes az építményadó alól:
- a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény,
- b) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás, amennyiben magánszemély bérleti joga miatt a lakás után magánszemélyek kommunális adója fizetési kötelezettség áll fenn,
- c) a 25 m2 alatti hasznos alapterületű gépjárműtároló,
- d) a reklámhordozó.
- Az adó alanya: aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, vagy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Reklámhordozó esetén az adó alanya az, aki az év első napján annak Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.
- Az adó alapja: az építmény m2-ben számolt hasznos alapterülete, illetve a reklámhordozó reklámközzétételre használható m2-ben számított felülete.
- Az adó mértéke: 200 Ft/m2/év.
- További mentességek:
- a) a szükséglakás,
- b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
- c) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
- Bevallás határideje: az adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
- Befizetési határidők: az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az Adó Osztály által kiadott határozat tartalmazza.
- A befizetés módja: átutalással az 53200053-11048709 számú építményadó beszedési számlára, vagy csekken.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok:
- Építményadó adatbejelentés - főlap (pdf)
- Építményadó bevallás - A jelű betétlap (üdülő) (pdf)
- Építményadó bevallás - B jelű betétlap (egyéb építmény) (pdf)
- Megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (pdf)
Magánszemélyek kommunális adója
- Az adó tárgya: Adóköteles Csárdaszállás község illetékességi területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény), valamint a telek.
- Az adó alanya: Az, aki a naptári év első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
- Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:
- a) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
- b) a külterületen lévő telek,
- c) a lakatlan külterületi lakás, a használatbavétele évének végéig.
- Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt adótárgyanként:
- évi 50 %-os mértékben, aki a külterületen lévő adó tárgyát képező lakásban életvitelszerűen él, a lakásban lakóhellyel rendelkezők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, és ezt az adóhatóságnál az adóév január 15. napjáig igazolja.
- Az adó mértéke: adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 3.000 Ft/év.
- Bevallás határideje: az adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
- Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság határozata tartalmazza.
- A befizetés módja: átutalással az 53200053-11048716 számú magánszemélyek kommunális adója beszedési számlára, vagy csekken.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok:
- Magánszemélyek kommunális adója adatbejelentés (pdf)
- Megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (pdf)
Iparűzési adó
- Az adó tárgya: Csárdaszállás község illetékességi területén végzett, nyereség-, jövedelemszerzésre irányuló, állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenység.
- Az adó alanya: a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából végző:
- egyéni vállalkozó,
- őstermelő, ha az éves bevétele a 600.000 Ft-ot meghaladja, (erről bővebben itt lehet olvasni)
- a jogi személy,
- egyéni cég, egyéb szervezet.
- állandó jellegű iparűzési adó,
- ideiglenes jellegű iparűzési adó.
Állandó jellegű iparűzési adó alanya: az a vállalkozó, akinek településünkön székhelye vagy telephelye van, függetlenül a tevékenység folytatásának helyétől.
- Az adó alapja: Alapesetben a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az adóalap egyes esetekben egyszerűsített módon is meghatározható, melynek részletes szabályait az 1990. évi C. törvény 39/A.-39/B. §-ai tartalmazzák.
- Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
- Az adó mértéke: az adóalap 1,8 %-a.
Ideiglenes iparűzési adó alanya a vállalkozó, ha településünkön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, és:
- építőipari tevékenységet folytat, vagy természeti erőforrást tár fel, feltéve, hogy éven belül a tevékenység a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
- bármely egyéb bevételszerző tevékenységet folytat, feltéve, hogy egyetlen önkormányzatnál sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
- Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.
- Az adó alapja: a tevékenység végzésének naptári napja.
- Az adó mértéke: 500,- Ft/nap.
Az iparűzési adóhoz a következő fontos határidők kapcsolódnak:
Adókötelezettséget érintő bejelentés:
- az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül kell bejelenteni,
- az ideiglenes jelleggel folytatott iparűzési tevékenységet, annak megkezdésekor kell bejelenteni.
Bevallás:
- Az adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni,
- Az adóelőleg-kiegészítés összegéről tárgyév december 20. napjáig kell bevallást tenni. Ezt a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak kell megtenni, akkor is, ha az iparűzési adóelőleg-kiegészítés összege nulla.
- Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.
Befizetés:
- számlaszám: 53200053-11048792
- a vállalkozónak az adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetni,
- iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni az arra kötelezetteknek,
- az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni,
- a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetni.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Őstermelő nyilatkozata (pdf)
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
- Az adó tárgya: Csárdaszállá község közigazgatási területén lévő termőföld bérbeadása.
- Az adó alanya: az a magánszemély, aki a bérbe adott termőföld tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja.
- Az adó alapja: a termőföld bérbeadásból származó bevétel egésze, ideértve a földjáradékot is.
- Az adó mértéke: az éves bevétel 15 %-a.
- Mentesség: mentes az adó alól a bevétel, ha a bérbeadásról szóló szerződés az 5 (öt) évet eléri. Ebben az esetben adót nem kell fizetni, és bevallást sem kell teljesíteni.
- Bevallás határideje:
- magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20,
- kifizető esetében az adólevonás évét követő év február 25.
- magánszemély esetében a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig,
- kifizető esetében a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
- A befizetés módja: átutalással az 53200053-11048761 számú termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója beszedési számlára, vagy csekken.
- Az eljárás jogi alapjai:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény.
Letölthető nyomtatványok:
- Bevallás magánszemély részére (pdf)
- Bevallás kifizető részére (pdf)
- Adatlap a termőföld bérbeadásáról származó jövedelemről és a levont adóról (pdf)
Magánfőzött párlat előállításával kapcsolatos szabályok
Jogi szabályozás: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.
Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.
A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok:
(1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett párlat adójegy mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott párlat adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.
(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
(10) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.
(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
A 2016. január 1. napja előtti szabályokat itt olvashatja.
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról és a bejelentett adatok változásáról (pdf)
- Bevallás előállított magánfőzött párlat után (2015. évre kell csak) (pdf)
- Bejelentés 50 litert meghaladóan előállított párlat esetén (pdf)
Egyéb adózással kapcsolatos nyomtatványok:
Hagyományos, papír alapú nyomtatványok
- Méltányossági kérelem nyomtatvány (pdf)
- Méltányossági kérelem adatlap - magánszemély (pdf)
- Kérelem adóigazoláshoz (pdf)
- Kérelem adó- és értékbizonyítvány kiadása tárgyában (pdf)
- Rendelkezés túlfizetésről (pdf)
- Meghatalmazás (pdf)
Meghatalmazással kapcsolatos tudnivalók:
Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.
A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján
- a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ideértve az anyavállalat foglalkoztatottját is,
- kamarai jogtanácsos,
- ügyvéd,
- ügyvédi iroda,
- nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
- számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselheti.
Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.
Felhívjuk a képviselők – meghatalmazottak (könyvelői-, ügyvédi irodák stb.) – figyelmét képviseleti joguk bejelentésére, mivel az adóbevallások, adatbejelentések elektronikus úton történő benyújtásához is szükséges a képviseleti joguk igazolása, ellenkező esetben a beküldött bevallások, adatbejelentések nem elfogadhatók, nem dolgozhatók fel.
Helyi adó alóli mentességi nyilatkozatok:
A helyi adókról szóló törvény értelmében adómentes valamennyi helyi adó alól többek közt az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után sem bel- sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Az építmények után megállapított építményadóban a mentesség azon épület, épületrész után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.
A fenti feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozatok adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősülnek. Nyilatkozat hiányában az adóelőírások az általános szabályok alapján esedékesek és végrehajthatók.
- Részletek
-
Készült: 2019. június 05. szerda, 11:15
-
Találatok: 14467