A szöveg időállapota: 2013.V.25. - 2013.VI.30.
Időállapot váltás: 2013.I.1. - 2013.II.5.
2013.II.6. - 2013.V.24.
2013.V.25. - 2013.VI.30.
2013.VII.1. -


9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelet

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról

Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképei

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csárdaszállás Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5621 Csárdaszállás, Petőfi utca 17.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.csardaszallas.hu

(4) Az Önkormányzat hivatalos e-mail címe: csardaszallascsardaszallas.hucsardaszallas.hu~

(5) Az önkormányzat szakfeladat rendjét 3.függelék tartalmazza.

2. § (1) Az Önkormányzat címere: pajzs alapon, a pajzs felső részén kék háttérrel a Szent Jánosi csárda épülete látható, alatta a zöld mezőben a Hármas Körös folyó ábrája, legalul pedig a település növénytermesztésére jellemző vízben álló rizs található. A pajzs alatt egy zöld színű íves szalagon Csárdaszállás felirat látható.

(2) Az Önkormányzat zászlaja: A zászlólap - arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap - fehér alapon a szegélyén aranyszínű farkasfog mintázattal, a zászlólap vége arannyal rojtozott. A zászló közepén az Önkormányzat címere található.

(3) A címer és zászló alaprajzát az SZMSZ 1. melléklet tartalmazza.

(4) A címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről a Képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.

(5) Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők:

a)A képviselő-testület körbélyegzője:

„Községi Képviselő-testület „Csárdaszállás” állami címerrel.

b)A polgármester körbélyegzője:

„Csárdaszállás Község polgármestere” állami címerrel.

c)A Községi Önkormányzat lécbélyegzője:

Községi Önkormányzat, 5621 Csárdaszállás Petőfi u. 17.”

d)A Községi Önkormányzat körbélyegzője:

Községi Önkormányzat, 5621 Csárdaszállás Petőfi u. 17.” állami címerrel.

(6) A Képviselő-testület hivatalos bélyegzőjét kell használni:

a) Képviselő-testületi ülésen készített jegyzőkönyveken hitelesítésre.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

2. Az Önkormányzat feladatai és hatás köre

3. § Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2.sz. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben hozott döntést.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egyszer, írásban köteles beszámolni az átruházott hatáskör gyakorlója.

3. A Képviselő-testület ülése

5. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a képviselők leteszik az esküt, ezt követően átveszik a megbízóleveleket.

A képviselők eskütétele után a polgármester a Képviselő-testület előtt leteszi az esküt, akinek Helyi Választási Bizottság Elnöke, átadja a megbízólevelet.

(3) Az eskütétel után a megválasztott polgármester ismerteti a négy évre szóló programját.

(4) A Képviselő-testület az alakuló ülésen - a polgármester javaslata alapján titkos szavazással- kell megválasztani az alpolgármestert.

(5)1 Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. A titkos szavazást az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselő tagjaiból alakított szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(6)2 A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

6. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csárdaszállás Községi Képviselő-testület

Székhelye: 5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17.

Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

A Képviselők névsorát 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület minden hónapban képviselő-testületi ülést tart.

(3) A testületi ülések helye a Községháza tanácskozóterme, nagyobb létszám esetén a Művelődési ház.

(4) A Képviselő-testületi ülést a polgármester írásban hívja össze

(5) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni amennyiben haladéktalanul dönteni kell hatáskörébe utalt ügyekről. A rendkívüli ülés indítványát írásban kell benyújtani és azt indokolni kell. A rendkívüli ülés összehívása indokolt esetben telefonon is történhet.

(6) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(7) .) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, napját,

b) az ülés kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d)a napirendek előterjesztőit.

(8) Az ülés meghívóját és a jegyző vagy megbízottja kézjegyével jóváhagyott előterjesztéseket a 7. § (1) bekezdésben a)-e) pontjában szereplőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(9) A testületi ülésről a lakosságot a helyben szokásos módon

a) a meghívó hirdető táblára való kifüggesztésével

b) a honlapon való közzététel (www.csardaszallas.hu) útján tájékoztatni kell.

7. § (1) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket, a jegyzőt valamennyi előterjesztés megküldésével,

b) az állandó bizottság külsős tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel együtt,

c) a hivatal belső ellenőrét, a költségvetést és a vagyongazdálkodási anyagokkal,

d) napirendi pontok előadóit,

e) az aljegyzőt, a hivatal belső szervezeti egységének vezetőit a nyílt ülés előterjesztéseinek megküldésével,

f) a bizottság külsős tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel, valamint a bizottság által tárgyalt zárt ülés anyagával együtt.

g) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek a meghívását a polgármester
indokoltnak tartja,

h) intézmények vezetőit,

A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

8. § (1) A Képviselő-testület ülése - a Magyarország Helyi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésben foglaltak - nyilvános.

(2) A Képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, községi események megünneplésére, ünnepi megemlékezést tarthat.

9. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. (továbbiakban levezető elnök).

(2) A levezető elnök az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a napirendi pontokra és előterjeszti a sürgősségi indítványt,

b)ismerteti a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló
írásbeli beszámolót, lakosságot leginkább érintő részéit szóban ismerteti. Ehhez a
napirendhez kérdést, véleményt a képviselő előre, írásban is benyújthat a polgármesterhez a testületi ülés megkezdéséig.

A levezető elnök ismerteti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót.,

c) A napirendi pontokat egyenként ismerteti, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az
előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és maximum 3 percben hozzászólhatnak. A Képviselő aki a hozzászólási időt kimerítette még egyszer 2 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. A határozat elfogadása
után nincs helye hozzászólásnak,

e) biztosítja a képviselők bejelentési, kérdezési és interpellációs jogát,

f) berekeszti az ülést.

(4) A Képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A napirend előtti felszólalásra a Képviselő-testületi ülésen, a Képviselő napirenden nem szereplő községi jelentőségű ügyekben napirend előtt szót kérhet.

(6) A napirend előtti felszólalás tárgyát és indokát az ülés előtt legalább egy órával a polgármesterhez be kell nyújtani írásban vagy szóban.

(7) A napirend előtti felszólalás joga a Képviselőt maximum 3 perc időtartamban illeti meg.

(8) A napirend előtti felszólalásnál vitának nincs helye.

A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.

(10) A vitát levezető elnök vezeti, aki a jelenlevők közül megállapítja hozzászólások sorrendjét.

10. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.

(2) E jog körében :

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha tárgytól eltér,

b) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét megzavarja,

c) rendre utasítja azt akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét
nyilvánosan sérti,

d) A terem elhagyására kötelezheti - kivéve a települési képviselőket - azt aki a
tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt aki a tárgyalás rendjét súlyos
mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folyamatát veszélyezteti.

(3) A levezető elnök a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele szembe szállni nem lehet.

(4) Az a Képviselő aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület - a kifogás benyújtását követően azonnal - egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozása bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja, a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

11. § Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

12. § A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll és kötelessége a törvényességet érintően észrevételt tenni

13. § (1) Képviselő-testület bármely kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy a két fordulóban - két testületi ülésen - előbb az elveket, majd a konkrét döntés tervezetet tárgyalja meg.

(2) A képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezetet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, a rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel biztosítása érdekében a tervezetet 15 napos közszemlére kell tenni, mely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél írásban bárki észrevételt tehet, amelyet ismertetni kell a döntéshozatal során a Képviselő-testülettel.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző által javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban történt.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A Képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) a fejrész tartalmazza baloldalon az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, valamint az
ügyet tárgyaló bizottság nevét, jobb oldalon az előterjesztés sorszámát.

b) A második rész tartalmazza a hozandó döntés indokainak felsorolását, a tárgykört
rendelkező jogszabályokat, tényeket adatokat.

c) A harmadik rész tartalmazza a megfogalmazott döntési javaslatot vagy a rendelet-
tervezetet, a felelős, végrehajtási határidő megjelölését, dátumot, aláírást.

(4) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell használni.

(5) Az előterjesztéshez döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatókhoz, beszámolókhoz, jelentésekhez csak akkor, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

(6) A döntési javaslatnak tartalmaznia a kell minden szükséges intézkedést. A korábban hozott azonos tárgyú hatályban tartására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.

(7) A döntési javaslat megszövegezésénél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségére az előterjesztés a döntési javaslat logikai kapcsolatára.

(8) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás szerinti megjelölést.

a) azonnali határidő csak abban az esetben határozható meg, ha végrehajtás feltételei legkésőbb 3 napon belül biztosíthatók,

b) folyamatos határidő akkor határozható meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint meg kell határozni.

c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz köti.

d) nem kell megjelölni határidőt azon döntési javaslatoknál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel. (tudomásulvétel, megállapítás stb).

A határidőt úgy kell meghatározni, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan

lehetővé, tegye.

(9) A végrehajtásért felelős megjelölésénél:

a) biztosítani kell, hogy a határozat címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,

b) több felelős esetén a sorrendben az első helyen személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményezésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködést, felelősségét.

15. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselők,

d) bizottság,

e) jegyző

f) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(2) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.

(3) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző, valamely előterjesztés önálló indítvány soron kívüli, vagy munkatervben előirányzottnál korábban történő megtárgyalása végett.

(4) Sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt lehet előterjeszteni.

(5) Sürgősségi kérdésben a képviselő-testület, vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A sürgősség elfogadása esetében az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a Képviselő-testület dönt.

16. § (1) A bejelentést, kérdést az ülés megkezdése előtt a Polgármesterhez írásban kell benyújtani.

Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.

(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.

(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.

17. § (1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen vagy annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.

(2) a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez - a feladatkörébe tartozó minden önkormányzati ügyben - bármelyik települési képviselő interpellációt intézhet.

(3) Nincs helye interpellációnak:

a) közigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekben,

b)olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szervezetnek nincs hatásköre,

c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,

d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban elő kívánja e adni.

(5) Írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megszabása mellett.

(6) az interpellációt írásban vagy szóban kell a képviselő-testületi ülésen visszavonni.

(7) A képviselő az interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően 15 napon belül írásban választ adni az interpelláló részére.

(8) A testületi ülés kezdetén a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpelláló nevét.

(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk tartalma, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3-3 perc lehet.

(10) A képviselő-testület ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásának tárgyában.

(12) A válaszadás elhalasztásakor, illetőleg, ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálására be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(13) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadta el, az interpelláció kivizsgálást - a testület döntése alapján - a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a képviselő-testülethez a következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.

(14) Az interpellációról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

18. § (1) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárnak - a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában -a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. hozzászólás időtartama 3 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszadásra lehetőséget kell adni.

(2) Az állampolgár írásban benyújtott, Képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 3 napon belül továbbítja az illetéke s bizottságnak véleményezésre. Egyebekben a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvény szabályozása az irányadó.

19. § (1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra, úgy hogy a képviselő-testület - először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében -a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslat felett kell dönteni.

(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.

(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.

(4) A szavazás eredményének megállapítást követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.

(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők megszámlálásával kell.

A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(6)3

(7) A döntési javaslat szavazásra bocsátása előtt - szükség esetén - a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendel el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a döntési javaslat szövegét.

(8) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

20. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvényben

meghatározott eseteken túl:

a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

a településrendezési terv elfogadásához,

az Önkormányzat tulajdonában lévő egy millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,

kitüntetés adományozásához,

helyi népszavazás kiírásához,

képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

hitelfelvételhez,

közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.

4. A képviselő-testület döntés hozatala

21. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak. Az a képviselő aki az adott kérdésben nem kíván szavazni, a szavazás előtt köteles ezt az ülést levezető elnöknek bejelenteni.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A képviselő-testülete bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esettében a jegyző betűrendes névsorban felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és a levezető elnök kihirdeti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

22. § (1) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő.

a) a határozat sorszáma arab számmal

b) „/” jel.

c)határozat kihirdetésének éve arab számmal,

d)4 zárójelben a határozat hozatal hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) Kt. sz. „határozat” kifejezés

g) a rendelet címét,

(2) A képviselő-testület határozatainak két fajtája van:

a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást nem igényelnek, de nem szükségesek azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása.

b) érdemi határozatok, Intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.

(3) Rendelet alkotásra a következők tehetnek javaslatot:

a) polgármester, alpolgármester,

b)képviselő-testület bizottsága,

c) települési képviselők,

d)erre irányuló népi kezdeményezés,

e) jegyző.

(4) A rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A rendelet-alkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(6) A rendelettervezetet az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság és a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségének tárgy szerint érintet munkatársai vesznek részt.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.

(8) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(9) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervezeteknek.

(10) A rendelet megjelölése a kihirdetés során az alábbiak szerint történik.

a) „Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének”,

b) a rendelet sorszáma arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,

g) a rendelet címét.

5. Jegyzőkönyv

23. § (1) A Képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet kell készíteni

(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni, a zárt ülés jegyzőkönyv kivételével, melyből két példány készül:

a) egy példány a hivatalban marad,

b) egy példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

c) egy példányt a községi Művelődési Háznak kell átadni a zárt ülés kivételével.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyveit bárki megtekintheti vagy a Művelődési Házban, vagy a Hivatal azon személyénél, aki a jegyzőkönyvekért felel.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyveit csak az arra felhatalmazott személy tekintheti meg.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület egy tagja, akit a képviselő-testületi ülésen a polgármester javaslatára a képviselő-testület jelöl ki, aláírásával hitelesíti.

(7) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót és az írásos előterjesztéseket és az elfogadott rendeleteket.

(8) A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a honlapon is meg kell jelentetni..

(9) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerinti szavazás esetén nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során „nem”-mel szavazó képviselőket. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell képviselők jelenlétét és távozását.

6. Munkaterv

24. § (1) A polgármester a megválasztást követő 6 hónapon belül programot terjeszt elő a képviselő-testület elé - a testület megbízatásának időtartamára - amely a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület éves, vagy féléves munkatervet készít.

A munkatervhez javaslatot lehet kérni:

a) képviselőktől,

b) bizottság tagjaitól,

c) intézményvezetőktől,

d) országgyűlési képviselőtől,

e) pártoktól és társadalmi szervek vezetőitől.

A lakosság, a községben működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére, felhívás útján lehetőséget kell biztosítani, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.

A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, megtárgyalandó témákat, azok előadóit, az elkészítésük módját és határidejét, a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket.

A munkatervet legkésőbb a tárgyévet (tárgy félévet) megelőző év utolsó ülésére kell előterjeszteni.

A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.

A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.

7. Közmeghallgatás, lakossági fórum

25. § (1) Közmeghallgatást kell tartani:

a) község általános rendezési tervéről,

b) község környezetvédelmi programjáról.

(2) A közmeghallgatáson a települése polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, és az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

(4) Közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, illetve telefonon is el lehet jutatni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályokat kell alkalmazni.

26. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a Képviselő-testület lehetővé teszi az állampolgárnak a közérdekű, kezdeményezések, javaslatok előterjesztését. Ezen a fórumon meg kell tárgyalni a Képviselő-testület által javasolt olyan kérdéseket, ami a község lakosságának életkörülményeit, ellátását gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja az állásfoglalást igénylő kérdéseket, gondokat a Képviselő-testület éves munkájáról szóló tájékoztatót.

(2) A közmeghallgatás során a választópolgárok és a helyi szervezetek a közérdekű kérdéseiket a Képviselő-testületnek tehetik fel, és mondhatják el javaslataikat, így azok nem az egyes képviselők, tisztségviselők és az apparátus útján jutnak el a testülethez, hanem közvetlenül. A közmeghallgatás nem az egyedi ügyek, egyéni panaszok intézésének fóruma, de az egyedi ügyek közérdekű tartalommal is bírhatnak. A közmeghallgatás során felvetett kérdésekről, felvetésekről a Képviselő-testület dönt, mely döntésekre a Képviselő-testületi ülés szabályai az irányadóak.

(3) A Képviselő-testület más fórumok, pl. falugyűlés szervezéséről szükség szerint dönthet, ahol községfejlesztési, községrendezési és lakosságot közvetlenül érintő kérdéseket is felvethet. A szervezés a polgármester feladata, aki lakosság megjelenésének elősegítéséhez a helyi pártok, társadalmi szervezetek, intézmények közreműködését kérheti. Amennyiben a fórumon, falugyűlésen kérdésekkel kapcsolatban a jelenlévők több, mint fele megszavazza a felvetett lakosságot érintő kérdésekről való tárgyalást, a Képviselő-testület köteles azt a következő testületi ülésen megtárgyalni.

8. A Képviselő-testület bizottsága

27. § (1) A képviselő-testület egy álladó Bizottságot hoz létre:

a) Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság: 5 fő

(2) A Bizottság névsorát 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bizottságának elnökét minősített többséggel, szavazással választja meg.

(4) A Bizottság ellát minden olyan feladatot és hatáskört, melyet a helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz:

a) A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

b) A képviselő-testület döntésjogot adhat bizottságának és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg bizottságának.

c) A bizottság feladatkörébe tartozik a képviselő-testület hivatalának ellenőrzése, a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, illetőleg végrehajtásban való közreműködés.

d) Amennyiben a Képviselő-testület titkos szavazásról dönt, akkor a bizottság feladata a szavazás során a technikai feltétel biztosítása, a szavazás lebonyolítása. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá, és a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

e) Ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a 4. Számú mellékletben foglalt jogalkalmazási útmutató alapján.

2.) A képviselő-testület nem folyamatos feladatok ellátására szükség szerint ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottság működésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

3.) A bizottság ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el, a közreműködőket a jegyző jelöli ki.

(5.) A bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg. A bizottság munkaterv alapján működik, amelynek összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét is. A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol munkájáról a képviselő-testületnek

28. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt az előterjesztést is kézbesíteni kell.

(2) Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) jegyzőt, aljegyzőt,

d) a hivatal tárgykör szerint érintett vezetőjét,

e) a hivatal belsőellenőrét a pénzügyi és ellenőrzési témát érintő ügyekben,

f) az önkormányzati intézmények vezetőjét, az intézményt érintő napirendekhez,

g) az érintett napirendi pontok előadóit,

h)azon személyek és szervezetek képviselői, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásnál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására hozott állami és szolgálati titkot

megőrizni.

(4) A Bizottsági ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Egy példányt a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni és megküldeni a Békés Megyei Kormányhivatalba, a másik példányt az irattárba kell helyezni.

9. Települési képviselő

29. § (1) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) részvétel a testületi ülések előkészítésében,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fenn áll.

e) kapcsolattartás választó körzeteinek polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

f) személye érintettség bejelentése,

g) vagyonnyilatkozat tétel.

(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testületi ülésen vagy a bizottság ülésen való részvételében akadályoztatva van.

(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

(4) A bejelentés nélkül képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a képviselői juttatásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt következményekkel, figyelemmel a polgármesteri tisztség egyes kérdéseinek kérdéseiről szóló és az önkormányzati képviselők tisztelet díjáról szóló törvény rendelkezéseire.

30. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles, haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését, a kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

30/A. §5 (1) Ha a képviselő

a) három, egymást követő alkalommal neki felróható okból nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában,

b) eskütételét követően három hónapon belül indokolatlanul nem vesz részt a kormányhivatal által szervezett képzésen;

c) önkormányzati képviselői minőségére hivatkozik saját szakmai vagy üzleti ügyében,

d) olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,

e) a megválasztásától számított harminc napon belül elmulasztja kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba,

f) a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni

vele szemben a polgármester vagy az érintett bizottság elnöke kezdeményezheti a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását.

(2) A képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vagy megvonására irányuló eljárást az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnál kell kezdeményezni a tények, bizonyítékok előterjesztésével.

(3) Amennyiben az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megállapítja, hogy a képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte, akkor indítványozza a Képviselő-testületnél az érintett képviselő tiszteletdíjának 25%-kal történő csökkentését 6 hónap időtartamra.

(4) A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.

10. A polgármester, az alpolgármester és jegyző

31. § (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester feladatait, hatósági hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg, ezek a hatásköri jegyzékben találhatók meg. Folyamatos kiegészítésükről a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A polgármester a jogszabályban foglaltakon túlmenően biztosítja:

a) az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságot

b) a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezését

c) segíti a képviselők munkáját

d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3.) Az 1994. évi LXIV. törvény 4.§-a alapján a polgármester tiszteletdíját a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A polgármester tiszteletdíjának emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A polgármester tartós időre szóló szabadságát bejelenti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület vita nélkül elfogadja.

(6) Tartós időre szóló szabadságnak minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.

32. §6 (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3) Az alpolgármester a polgármester távollétében naponta a polgármesteri hivatalban intézi az operatív ügyeket, egyébként hetente legalább egyszer ügyfélfogadást tart.

(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

33. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról különösen:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottság szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

b) tanácskozási joggal részt vesz a testületi és a bizottsági ülésen,

c)törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt a z előterjesztés vitájában,

d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről. A Jegyzőkönyvet a polgármesterrel együtt írja alá.

e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságot az önkormányzatot érintő jogszabályokról és a Közös Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) Jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű, betöltetlensége, illetve tartós akadályosztatása esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzővel azonos képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

11. Közös Önkormányzati Hivatal

34. §7 (1) Csárdaszállás Községi Önkormányzat Gyomaendrőd Város Önkormányzatával és Hunya Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.
(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:
a) Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 17.
b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.
(5) A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:
a) Adó Osztály
b) Közigazgatási Osztály
c) Pénzügyi Osztály
d) Titkárság
e) Városüzemeltetési Osztály
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

12. Képviselők, polgármester és intézményvezetők vagyonnyilatkozata

35. § (1) A Képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság feladatkörébe utalja.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármester, - a saját, valamint - hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A Képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárást követő nyolc napon belül törölni kell.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi, Pénzügyi és
Ellenőrző Bizottság a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.

13. Az Önkormányzat költségvetése

36. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait.

(4) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.

A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait.

A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt. A rendelet tervezetet az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményezheti.

(5) A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.

(6) A tartalékkal való rendelkezés jogát a Képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságára és a polgármesterre átruházhatja.

(7) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről - a Képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett - e rendelet figyelembe vételével saját hatáskörben döntsön.

képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

8) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

(9) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A rendelet tervezetet az ügyrendi és pénzügyi ellenőrző bizottság véleményezheti.

(10) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, illetve más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(11) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(12) A gazdálkodás biztonsága érdekében tartalékot kell képezni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.

16. Hatályba léptető és hatályon kívül helyezendő rendelkezések.

37. § A rendelet 2013. január 1. nappal lép életbe.

38. § Hatályát veszti a Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 6/1999. (V. 31.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításról szóló 9/1999. (VIII. 17.);7/2002. (XI. 28.); 14/2003. (XII. 29.); 2/2005. (II. 28.);5/2006. (II. 10.); 2/2007. (III. 29.); 9/2007. (X. 19.); 6/2008. (VI. 15.); 5/2011. (III. 31.); 14/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendeletek

1. melléklet a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Csárdaszállás Község Önkormányzata önként vállalt feladatai

1) Közös Önkormányzati Hivatal:

Közterület rendjének fenntartása, mezőőri szolgálat és közterület felügyelet,

Mezőőri szolgálat, lakossági telefon kiadások tovább számlázása,

Rendszeres szociális segély, helyi rendelt alapján,

Gyermekétkeztetés (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)

Ápolási díj: méltányossági

Szociális kölcsön

Temetési kölcsön

Községi rendezvények támogatása,

Önkormányzati támogatás biztosítása egyéb szervezeteknek.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás a TSZGK intézménye:

- Otthoni (egészségügyi) szakápolás,

- Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások,

- Fizioterápiás szolgáltatás,

- Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása,

- Demens betegek bentlakásos ellátása

- Jelzőrendszeres házi segítség nyújtás,

- Támogató szolgálat.

3. melléklet a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

ÁTRUHÁZOTT KÉPVISELŐ-TESTÜLETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

A) POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI

1. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre
vonatkozó haszonbérleti-, értékesítés esetén az adásvételi szerződést.

2. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartaléknak - célnak - megfelelő
felhasználásról gondoskodik.

3. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan
forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló
szerződéseket.

4. A költségvetésből a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül - az utak
forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve - gondoskodik arról, hogy a
közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen.

5. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljából szüksége.

6 A Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület használatának engedélyezéséről.
7. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésének engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

8. Engedélyezi a község címerének és zászlajának a fenti rendelkezések szerinti felhasználást, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.

9. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a
szükséges költségek fedezetérőé. A Képviselő-testület nevében eljáró polgármester- a
felhatalmazás alapján - az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány
jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program
jóváhagyásához szükséges a képviselő-testület külön felhatalmazását, döntését kérnie.

10. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi - kivéve - az előminősítési eljárást igénylő beruházásokat.

11. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi -beleértve a szerződés módosítását, kiegészítését.

12. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a beruházási alapokmány módosítását.

13. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a Képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.

14. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.

15. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.

16. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.

17. Sürgős életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetőkkel, ha az intézményvezető rendelkezi az elhárításról.

18. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló helyi rendelet alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását.

19. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont
- alapfeladata ellátásának kérelme nélkül - határozott idejű bérbeadás útján hasznosítja. A
hasznosításból származó bevétel az intézményt az adott év költségvetési rendeletében
meghatározottak szerint illeti meg. A polgármester hatáskörébe tartozik az egy évet
meghaladó, de az öt évet el nem érő bérbeadáshoz való hozzájárulás.

20. A közterület használatához a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (továbbiakban: engedélye) szüksége. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja. A haszonbérleti díj mérséklését, elemi kárra vagy művelési ágváltozásra tekintettel engedélyezi. Állandó közterület-használatot szükség esetén pályáztatás útján, pályázati eljárás lefolytatás után engedélyezi.

21. Közérdekből vagy más fontos és méltányolható okból a közterület - használati díj
megfizetése alól részben vagy egészében felmentést adhat, illetőleg a megfizetés
határidejére kamatmentes halasztást adhat.

22. Középületeknek nemzeti és községi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló helyi
rendeletben felsorolt ünnepeken kívül, helyi jelentőségű eseményekre tekintettel is
elrendelheti Csárdaszállás középületeinek, közterületeinek teljes vagy részleges
fellobogózását. Meghatározza a közterületek közül azokat, amelyek ünnepi esemény
jellegéhez képest fel kell lobogózni. A fellobogózást egye útvonalakon vagy egyes
útvonalak által határolt közterületekre is elrendelheti. Jelentős események alkalmából az
Egyházak, társadalmi szerveztek, országos hatáskörű szervek kérelmére elrendelheti a
fellobogózást, amennyiben a kérelmezők vállalják annak költségét.

23. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyarország közjogi méltóságai, Csárdaszállás országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az
önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való
fellobogózását.

24. A mindenkor hatályos önkormányzati költségvetési rendeletben a Képviselő-testület felhatalmazza (egyben kötelez, a végrehajtást követően a Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztassa.):

a) A Közös önkormányzati Hivatal költségvetésében biztosított 5 millió forint erejéig
rendkívüli esetben, illetve azonnali döntést igénylő feladat megvalósítására
kötelezettséget vállaljon.

b) gazdasági szempontok figyelembevétele mellett - a Képviselő-testület által meghatározott
folyószámlahitel kereten belül - ha szükséges, a hitel felvételéről gondoskodjon.

c) Az általános tartalék terhére, nem halasztható feladatok végrehajtására esetenként három millió forint erejéig kötelezettséget vállaljon, illetve átcsoportosítást hajtson végre, a
szükséges előirányzatot felhasználja.

d) Az ideiglenes szabad forrásokat hozam elérése érdekében államilag garantált értékpapírba
fektesse be.

e) Nettó öt millió forint összegű kifizetésről, adás-vételről, beszerzésekről szóló
szerződéseket (az inflációs önrendelkezési jogról és az inflációszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja aszerint) helyben

szokásos módon tegye közzé.

f) Ha év közben az Országgyűlés, Kormány, illetve a költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénz alap íz Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább
negyedévente köteles s Képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában. Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év
február 28.napjáig kell teljesítenie.

g) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az Önkormányzat költségvetéséből,
annak kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé köteles terjeszteni a
költségvetési rendelet módosítását.

4. melléklet a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladat és hatásköre

Feladatai:

1) A képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,

2) a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé
terjesztés, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel.

3) Képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása,

4) az önkormányzati rendelet tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek
hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítőjavaslatok készítése,

5) önkormányzati intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyása előtti véleményezése,

6) polgármester jutalmazására javaslattétel,

7) ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselő-testület esetenként megbízza.

8) A bizottság gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

9) Véleményezi felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket,

10) A bizottság ellátja:

- A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,

- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés vizsgálatát.

11) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a rendőrséggel és a területén működő civil szervezetekkel együttműködve látja el.

12) ellátja továbbá a tevékenységi körét érintő önkormányzati feladatok előkészítését.

13) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, végrehajtásáról szóló éves és féléves beszámoló tervezeteit; figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, vagyonnyilatkozatokat, értékeli azok okait; figyelemmel kíséri a saját bevételek alakulását, javaslatot tesz azok beszedésének hatékonyabbá tételére; vizsgálja a hitel-felvételek indokait, gazdasági megalapozottságát; ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat betartását; bizonylati rend és figyelem érvényesítését a közös önkormányzati hivatalban és az önkormányzat intézményeinél.

1. függelék a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

A polgármester, a képviselők neve és címe

1) Petneházi Bálintné polgármester, Csárdaszállás Kossuth u. 34. szám alatti lakos

2) Makai Zsigmond alpolgármester, Csárdaszállás Mártírok u. 5. szám alatti lakos

3) Bodó Ferencné képviselő, Csárdaszállás, Arany János utca 13. szám alatti lakos

4) Szentpéteri József Gyula képviselő, Csárdaszállás Dózsa Gy. u. 16. szám alatti lakos

5) Nagy Zsolt Sándorné képviselő, Csárdaszállás Kossuth u. 56. szám alatti lakos

2. függelék a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző bizottság névsora

Elnök: Nagy Zsolt Sándorné

Tagok: Bodó Ferencné

Szentpéteri Gyula József

A bizottság külső tagjai: Dr. Farkas János, a Csárdaszállási Agrár Zrt. elnöke

Gulyásné Kádár Anna, a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda csárdaszállási telephely óvodapedagógusa

3. függelék a 9/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Csárdaszállás Község Önkormányzat

szakfeladat rendje

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

381104 Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000 Lakó- és nem lakó épület építése

421100 Út, autópálya építése

661901 Kincstári szolgáltatások államháztartáson belüli szervezeteknek

661902 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

750000 Állat-egészségügyi ellátás

821100 Összetett adminisztratív szolgáltatás

841112 Önkormányzati jogalkotás

841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

842421 Közterület rendjének fenntartása

842531 A polgári védelem ágazati feladatai

842532 A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás

843041 Egészségbiztosítási pénzbeli betegségi ellátások finanszírozása

843044 Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882 119 Óvodáztatási támogatás,

882 124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882203 Köztemetés

889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

890301 Civil szervezetek működési támogatása

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása.

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

910123 Könyvtári szolgáltatások

931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés


1
Módosította: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. május 25-től.
2
Beiktatta: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. május 25-től.
3
Hatályon kívül helyezte: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2013. május 25-től.
4
Módosította: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. május 25-től.
5
Beiktatta: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2013. május 25-től.
6
Módosította: 11/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. május 25-től.
7
Módosította az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 6-ától.