A szöveg időállapota: 2004.XII.1. - 2015.IX.21.
Időállapot váltás: 2004.XII.1. - 2015.IX.21.
2015.IX.22. -


7/2004. (XI. 8.) önkormányzati rendelet

az állattartás helyi szabályairól

Csárdaszállás község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és Állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

3. § E rendelet alkalmazásában

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér.

c) kis állat: sertés, juh, kecske.

d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.

e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény.

f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak.

g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat.

h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.

II. fejezet

Az állattartás általános szabályai

4. § (1) A község közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, Állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, Állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.

5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az Állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, logikáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

III. fejezet

Az állatok tartása és elhelyezése

7. § Az állattartás szabályozása szempontjából a település egy állattartási övezetet alkot.

8. § A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszer ipari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén tilos haszonállatot tartani.

9. § (1) A 720 m2-t meg nem haladó területű ingatlanokon tartható:

a) saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat,

b) egyéb kisállatból - galamb kivételével - maximum 50, továbbá

c) 2 eb, 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.

(2) A 720 m2-t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 2 nagy állat, 20 kis állat, 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig.

10. § (1) Külterületen - a kertes övezet kivételével - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

(2) A külterületi kertes övezetben a rendelet 3. §-ában meghatározott nagy és kis állatokból legfeljebb 2-2 tartható.

11. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

12. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

13. § (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

IV. fejezet

Az ebtartás szabályai

14. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát, valamint a családi házas övezetben a szomszédok nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

15. § (1) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.

(2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni.

16. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2×2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

17. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,

b) üzletbe, piac területére,

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére,

f) a játszótér területére.

V. fejezet

Eljárási szabályok

18. § 1(1)E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel - a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

19. §2 (1) Tiltott, közösségellenes magatartást tanúsít és ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető az aki:

- az állatok tartására szolgáló építmények védőtávolságát nem tartja be,

- nem gondoskodik az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról,

- nem gondoskodik az állatok megfelelő elhelyezéséről,

- az állatot, állatait szabadon engedi, elhagyja,

- aki e rendelet 8.§-ban meghatározott védőtávolságon belül tart állatot,

- aki az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen nem takarítja, nem fertőtleníti,

- aki a trágya kezelését nem megfelelő módon látja el,

- ebét a tartási helyén kívül póráz nélkül tartja,

- veszélyes ebét tartási helyén kívül szájkosárral és pórázzal nem látja el,

- az eb életkörülményeit nem megfelelő módon biztosítja.

(2) A tiltott, közösségellenes magatartást tanúsítókkal szembeni eljárás a jegyző
hatáskörébe tartozik.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2004. december 1. napján lép életbe. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a Csárdaszállási Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1991. (VII. 16.) Kt. számú, a Csárdaszállás község környezetvédelméről szóló rendelete, valamint a Csárdaszállási Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1996. (VIII. 15.) Kt. számú, az eb tartás szabályairól szóló rendelete

(2) Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja - köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. számú melléklet

Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok
a védőtávolság méterben meghatározva
Lakóépülettől pihenő épülettől fúrott kúttól ásott kúttól
nagy állat és kisállat
- 25 állatig
- 25 állat felett

10 m
20 m

10 m
10 m

15 m
50 m
egyéb kisállat
- 200 állatig
- 200 állat felett

10 m
15 m

5 m
10 m

10 m
15 m


1
Módosította az 1/2006. (II. 10.) Kt. számú rendelet 1. §-a.
2
2 Módosította az 5/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 5. §-a.