A szöveg időállapota: 2003.X.30. - 2013.IV.14.
Időállapot váltás: 2003.X.30. - 2013.IV.14.
2013.IV.15. -


12/2003. (X. 30.) önkormányzati rendelet

a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól

Csárdaszállás község Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

A rendelet hatálya

2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya - az Sztv. §-ában foglaltak alapján - kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

d) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

1e) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben maghatározott, valamint

12f) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a településen

13g) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen a településen tartózkodó állampolgárra is.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak - ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is - átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. §142(1) E rendeletet az Sztv.-vel és az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) kormányrendelet, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) kormányrendelet és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

153(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások tekintetében az ellátások jogcímeiben meghatározott szerv jár el.

(3)

6(4)

4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni, kizárólag a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői, valamint a 2. § szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra.

(4) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

170(5) Az egyéb eljárási kérdésekben a polgármester eljárása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ben megállapított kivételekkel igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL, törvényt kell alkalmazni.

5. § (1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

185(5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. Rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(7) Az Sztv. Felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni

a) a legfeljebb 3.000.000 forint értékű gépjárművet, ha az a kérelmező munkavégzéséhez illetőleg koránál, egészségi állapotánál fogva mozgásában korlátozott, folyamatosan gyógykezelésre szoruló családtagja rendszeres szállításához szükséges.

b) a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant.

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével - az önkormányzat a polgármesteri hivatal dolgozója útján gondoskodik. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a környezettanulmány elvégzéséről a gondozási központ vezetője intézkedik.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi-és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint az APEH-től kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.

(4) Nem kaphat nem alanyi jogon járó (adható, méltányossági) támogatást az a személy, aki az önkormányzat felé hátralékkal rendelkezik, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja együttműködési készségét. (tartozását kiegyenlíti, illetve a kiegyenlítésről a polgármesterrel megállapodást köt)

(5) A (4) bekezdést figyelmen kívül kell hagyni, ha a kérelmező önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével, továbbá

c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg.

Pénzbeni ellátások

196Időskorúak járadéka

9. §

1107Rendszeres szociális segély

10. §

1118Aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködése

11. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele - az Szt. 37/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl - az önkormányzattal valamint a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltséggel történő együttműködés.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

a) a polgármesteri hivatalban adatait és adatainak megváltozását bejelenteni;

b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

c) az önkormányzat által felajánlott, számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni;

d) amennyiben a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat így rendelkezik, az önkormányzat által fenntartott családsegítő szolgálat programjaiban részt venni.

(2) A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltséggel történő, Sztv. 37/D. § (2) bekezdés c) pont szerinti együttműködés keretében

az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

a) nyilvántartásba vétel céljából a munkaügyi központnál bejelentkezni, adatai megváltozását közölni;

b) a munkaügyi központ értesítése alapján munkahely felajánlása céljából a munkaügyi központnál megjelenni, a felajánlott megfelelő munkát elfogadni;

c) amennyiben munkába áll, s a munkahelyet nem az önkormányzat vagy a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége ajánlja fel számára, a munkába állás tényét köteles bejelenteni.

(3) A kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

(4) A (2) bekezdés a) és c) pont szerinti bejelentési kötelezettségnek a rendszeres szociális segély megállapítását (az adatok megváltozását) illetőleg a munkába állást követő 15 napon belül eleget kell tenni.

12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy - egyéni és családi körülményeinek ismeretében, azokat mérlegelve - kötelezhető arra, hogy az önkormányzat által működtetett családsegítő szolgálattal vagy a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltséggel együttműködjön.

(2) A családsegítő szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttműködést akkor kell az ellátásban részesülő számára előírni, ha körülményei alapján feltételezhető, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethető vissza.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt részletes programokat a szolgálat évente az önkormányzat hirdetőtábláján mindenki számára közzé teszi.

(4) A munkaügyi központtal való együttműködés a munkavégzésre történő felkészítés és tanácsadás érdekében a szervezett programokban való részvétel kötelező.

(5) Amennyiben a segélyt megállapító határozat az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget ír elő, az ellátásban részesülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálattal illetőleg a munkaügyi központtal együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a következőket:

a) a programról szóló értesítés módját;

b) a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és határidejét;

c) a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(6) A családsegítő szolgálat illetőleg a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége a programban való részvételről illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja a polgármesteri hivatalt.

13. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. § (6) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás útján tesz eleget.

(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor:

a) a szociális gondoskodással összefüggő személyi szolgáltatások terén: ebédkihordás, a gondozottak részére bevásárlás, szakember felügyelete alatt a házi ápolás segítése;

b) a települési környezet gondozásával és a környezetvédelemmel összefüggésben: középületek takarítása, közterületek gondozása, tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtés, vízelvezető rendszerek karbantartása;

c) a településfejlesztéssel összefüggésben: víz-, csatorna-és úthálózat kiépítése, karbantartása.

14. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart, melynek teljesítéséről az (1) bekezdés szerinti szervezést végző munkáltató értesíti a polgármesteri hivatalt.

(2) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően 8 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

(3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható.

(4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni.

(5) Amennyiben az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni.

15. § Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) A 11. § szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja vagy együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, s annak elmulasztását 8 napon belül nem menti ki;

b) a 14. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkát nem veszi fel vagy a munkától távol marad, s mulasztását 8 napon belül elfogadható módon nem menti ki.

Lakásfenntartási támogatás

16. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

212(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.

(3) (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az adott évre vonatkozó költségvetésről szóló törvény által meghatározott összeg.

2130(4) Az Sztv.38.§ (1) bekezdés a) pontja szerint normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

31417. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata,

de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3-
J-0,5 NYM
─────

x 0,15,
NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(5) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

41518. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében a településen elismert lakásnagyság és lakásminőség: 40 nm és legfeljebb komfortos.

(2) A lakásfenntartási támogatás a (3) bekezdés kivételével legfeljebb egy évre adható meg, a feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

(3) A fűtési költségek támogatása esetén a támogatás legfeljebb a fűtési időszakra állapítható meg. Fűtési időszak alatt az október 15 április 15 közötti időszakot kell érteni.

(4) A költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz-, és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.

(5) A kérelmek évente két alkalommal nyújthatók be:

április 15-ig

október 15-ig

(6) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(7) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) A lakásfenntartási támogatás akkor állapítható meg, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(10) A lakásfenntartási támogatás akkor állapítható meg, ha a háztartás összjövedelméhez viszonyítva a havi költségek a 30%-ot meghaladják.

(11) A megítélt támogatás mértéke: 2.500,-ft/hó

(12) A szociálisan rászoruló személyek részére az önkormányzati rendeletben meghatározott keretösszeg mértékéig a polgármester a decemberi hónapban kérelem nélkül egyszeri fűtési támogatást állapíthat meg.

19. § (1) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.

(2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul

b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megőrzése érdekében történik.

(3) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása, lakáscélú törlesztő részlet pénzintézet részére történő megfizetése, tüzelőanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.

(4) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

Ápolási díj

216120. §

Átmeneti, fűtési segély

21. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a vagyontalan

617a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a, továbbá

618b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a.

(2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 2000 forint, de legfeljebb 5000 forint lehet.

(3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege legalább 6000 forint, de legfeljebb 15000 forint lehet.

(4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) A fűtési segély a lakások alapján járó segély, melynek az összege nem haladhatja meg lakásonként az 5000 forintot.

(6) A fűtési segély vissza nem térítendő, évente egyszeri segélyként adható a fűtési idényben a polgármester egyedi elbírálása alapján.

(7) A természetben nyújtott átmeneti és fűtési segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

22. § (1) Amennyiben az 21.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 25000 forint, temetési célú kölcsön esetén 30000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről továbbá - amennyiben a kölcsön összege a 15000 forintot meghaladja - a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

23. § (1) Az átmeneti és fűtési segély iránti kérelem ügyében - ide nem értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt, amiben a képviselő-testület dönt - a polgármester dönt.

(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.

(3) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

Temetési segély

24. § (1) Temetési segélyre jogosult az eltemetető, ha

719a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100 %-a vagy

720b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy és egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a.

(2) A temetési segély megállapításának az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak akkor van helye, ha az elhunyt utolsó lakóhelye az önkormányzat illetékességi területén volt és az eltemettető is az önkormányzat illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel.

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá

b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és

c) vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésről az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában.

A (3) bekezdés b) pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.

25. § (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.

2212(2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100000 forint.

(3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg legalább 10%-a, legfeljebb 15 %-a.

2223(4) Amennyiben a temetési segély megállapítására nem a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

26. § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

Közgyógyellátás

27. § (1) Az Sztv. 50. § (2) bekezdésére tekintettel a képviselő-testület közgyógyellátást állapíthat meg,

823a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a, vagy

824b) egyedülálló illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a és

c) gyógyszerköltsége legalább a havi jövedelmének 20 %-a, továbbá

825d) kezelőorvosa igazolása alapján a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll

(2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés c) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

226828. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként biztosít

a) házi segítségnyújtást

b) falugondnoki szolgáltatást

c) Családsegítést

d) Támogató szolgáltatást

e) Közösségi ellátásokat

f) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

g) Nappali ellátás-idősek Klubját

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat szakosított ellátási formát biztosít:

a) Időskorúak ápolást, gondozást nyújtó intézmény: - Idősek Otthona

b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: - Idősek Átmeneti Otthona

227829. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást, a közösségi ellátásokat és a nappali ellátást (Idősek Klubja) Társulási Megállapodás alapján a Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás látja el.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a családsegítést Társulási Megállapodás alapján a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet (Rövidített néven: Térségi Humánsegítő Szolgákat) Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás látja el.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Békési Kistérség látja el Mezőberény város gesztorságával.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat szakosított ellátások közül az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó intézmény feladatait Társulási Megállapodás alapján a Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás biztosítja.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat szakosított ellátások közül az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt a Békési Kistérség biztosítja.

328030. § A falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat az általa foglalkoztatott személy útján biztosítja.

229930. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetőleg az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem az Sztv. 62. § (2) bekezdése szerinti étkeztetésre, házi segítségnyújtásra irányul.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és kedvező döntése esetén erről értesíti a kérelmezőt.

(3) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

(4) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

32. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az ellátási térítési díjat az önkormányzat e rendeletének 1. számú melléklete szerint határozza meg. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

(2) A személyi térítési díj összege csökkenthető vagy elengedhető, ha az a kérelmező létfenntartását veszélyezteti.

(3) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a képviselő-testület dönt.

33. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

34. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

Hatályba léptető rendelkezések

35. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 7/2000. (V. 2.) Kt. számú helyi rendelet, valamint az azt módosító rendeleti hatályukat vesztik.

(2) A rendelet hatályba lépésének időpontjáig a jegyző köteles gondoskodni azon nyomtatványok elkészítéséről, amelyek a rendelet alkalmazásához szükségesek.

(3) A jegyző köteles továbbá gondoskodni arról is, hogy a szociális gondoskodás rendszerét, valamint az egyes ellátások e rendeletben nem említett szabályait az állampolgárok megismerhessék. E kötelezettségnek elsősorban a helyi sajtó útján, valamint a civil szervezetek (pl. nyugdíjasok klubja) szervezett előadásokkal kell eleget tenni.

(4) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat hirdetőjében történő megjelentetéssel a jegyző gondoskodik.

33001.számú melléklet

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjai

Alapellátások:

1, Idősek Klubja, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat és a közösségi szolgálat térítési díjai:

A Térségi Szociális Gondozási Központ intézményi térítési díjai 2008. február 1-től
Ellátás 2008.évi napi
Idősek Klubja
-reggeli
-ebéd
-reggeli, ebéd

183,- Ft/fő
483,- Ft/fő
666,- Ft/fő
Házi segítségnyújtás óradíja 200,- Ft/óra
Támogató szolgálat személyi segítés óra díja
Szállítási díj

200,- Ft/óra
40,- Ft/km

2, A falugondnoki szolgálat térítési díjai:

A falugondnoki szolgáltatás térítési díjaival kapcsolatban a falugondnoki szolgálatról szóló

11 /2003. (X.30.) számú rendelet az irányadó.

3, A családsegítő szolgálat térítési díjai:

A családsegítő szolgálatot, melyet a Térségi Humánsegítő Szolgálat biztosít, térítésmentesen lehet igénybe venni.

4, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért, melyet a Békési Kistérségi Társulás biztosít, személyenként havonta 500,-ft térítési díjat kell fizetni.

Szakosított ellátások:

1, Időskorúak ápolást, gondozást nyújtó intézmény - Idősek Otthona

A Térségi Szociális Gondozási Központ intézményi térítési díjai 2008. február 1-től
Ellátás 2008.évi napi 2008.évi havi
Őszi Napsugár Idősek Otthona
emeltszintű ellátás
Mirhóháti u. 8.


2.657,- Ft/nap/fő


79.710,- Ft/hó/fő
Idősek Otthona 1-2 ágyas, előteres, önálló vizesblokkos szoba
Őszikék - Mirhóháti 1-5.
Rózsakert - Blaha u. 2-6.


2.107,- Ft/nap/fő
2.107,- Ft/nap/fő


63.210,- Ft/hó/fő
63.210,- Ft/hó/fő
Idősek Otthona
Őszikék - Mirhóháti u. 1-5.
Rózsakert - Blaha u. 2-6.

2.007,- Ft/nap/fő
2.007,- ft/nap/fő

60.210,- Ft/hó/fő
60.210,- Ft/hó/fő
Idősek Átmeneti Otthona
Blaha u. 2-6.

2.007,- Ft/nap/fő

60.210,- Ft/hó/fő
Szent Imre Idősek Otthona
Kondorosi u. 1.

1.843 Ft/nap/fő

55.290 Ft/hó/fő


1
Beiktatta:a 3/2005. (II. 28.) Kt sz. Rendelet 1 .§-a
2
1Beiktatta a 3/2005. (II. 28.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
3
1 Beiktatta: a 3/2005. (II. 28.) Kt sz. Rendelet 1.§-a
4
12Módosította a 2/207. (II. 16.) Kt. számú rendelet 1. §-a
5
13Módosította a 2/207. (II. 16.) Kt. számú rendelet 2. §-a
6
13törölzóte a 2/2007. (II. 16.) Kt. számú rendelet 3. §-a
7
10Módosította a 7/2006. (II. 10.) Kt. számú rendeelt 1. §-a
8
15Módosította a 2/207. (II. 16.) Kt. Számú rendelet 1. §-a
9
16Törölte a 2/2007. (II. 16) Kt. számú rendelet 5 §-a
10
17Törölte a 2/2007. (II. 16) Kt. számú rendelet 6 §-a
11
18Módosította a 2/2007. (II. 16.) Kt. számú rendelet 7. §-a
12
2Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. számú rendelet 2. §-a
13
20Módosította a 2/2007. (II. 16.) Kt. számú rendelt 10. §-a
14
3Módosította a 3/2005. (II. 28. Kt. számú rendelet 3. §-a
15
4 Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 4.§-a
16
21Törölte a 2/2007. (II. 16.) kt. Számú rendelet 11. §-a
17
6Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 6. §-a
18
6Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 6. §-a
19
7Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. számú rendelet 7. §-a
20
7Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. számú rendelet 7. §-a
21
22Módosította a 2/2007. (II. 16.) kt. számú rendelet 12. §-a
22
23Módosította a 2/2007. (II. 16.) kt. Számú rendelet 13. §-a
23
8Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 8 §-a
24
8Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 8 §-a
25
8Módosította a 3/2005. (II. 28.) Kt. Számú rendelet 8 §-a
26
28Módosított a 12/2008. (IX. 11.) kt. Számú rendelet 1. §-a
27
28Módosította a12/2008. (IX. 11.) kt. Számú rendelet 2. §-a
28
30Módosította a 12/2008. IX. 11. Kt. Számú rendelet 4. §-a
29
29Módosította a 12/2008. IX. 11.) kt. Számú rendelet 3. §-a
30
30Módosította a 12/2008. (IX. 11.) Kt. Számú rendelet 4. §-a