A szöveg időállapota: 1995.III.1. - 2013.IV.14.
Időállapot váltás: 1995.III.1. - 2013.IV.14.
2013.IV.15. -


2/1995. (II. 2.) önkormányzati rendelet

az építményadóról

Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1992.évi LXXVI. Tv-él módosított 1990. évi C. tv. felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

Adó kötelezettség

1. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész/továbbiakban: építmény/

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya

2. § (1) Az adó alanya

a./ magánszemély

b./ jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adóalany az (1) bekezdésben foglaltak közül az, aki a naptári év / a továbbiakban: év/ első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya./ a tulajdonos a vagyoni értékű jogosítottja továbbiakban együtt tulajdonos/

(3) Valamennyi tulajdonos általírásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(4) Társas garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használatú helységek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség adókedvezmény

3. § (1) Mentes az adó alól:

a./ Szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények, valamint tanműhelyek.

b./ költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló épület,

c./ Az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek, /pl.: műtrágyatárolók, magtárak, stb./

d./ 25 m2 alatti garázs.

e./ mellékesemény.

11(2) Adómentes a 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az alapítvány, a köztestület, a közhasznú társsaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme(nyeresége) után társasági adófizetés kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében -eredménye után a központi költségvetésbe befizetett kötelezettsége nem keletkezett..E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatósághoz, az adóévet követő február 28-ig.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélküli épület, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tény- leges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja

5. § Az adó alapja építmény m2.ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

26. § Az adó évi mértéke: 200,-Ft/m

Az adó megállapítása és megfizetése

7. § (1) Az ingatlan tulajdonosának/ az adóalanynak/ az adó megállapítás végett adóbevallást kell benyújtania.

(2) Magánszemély első ízben a rendelet hatályba lépését követő15 napon belül, a továbbiakban az adóévet követő év január 15-ig.

(3) Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése első ízben a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül, a továbbiakban az adóévet követő év február 28-ig köteles adóbevallást tenni.

(4) Mindaddig újabb bevallást nem kell tenni, amíg a megállapított adót / adókötelezettséget/ érintő változás az I. félévben - a változást követő 15 napon belül, a II. félévben bekövetkezett változásról a 7. § (2) bek. Foglaltak január 15-ig kötelesek adóbevallást tenni.

(5) Az építmény adó félévenként egyenlő részletben az adóév

- március 15-ig, illetve

- szeptember 15-ig meg kell fizetni.

Adómérséklés adóelengedés

8. § (1) A rendelet 3. §-ában adómentességen túlmenően a jegyző az adózás rendjéről szóló 1990. Évi XCI. Tv. 81. §-si figyelembevételével- kérelemre- méltányosságot gyakorolhat. A kérelemben meg kell jelölni, és igazolni kell azokat az okokat, amelyek különös méltánylást érdemlő elbírálást megalapozhatják.

(2) A méltányossági ügyben hozott határozat ellen jogorvoslatot az önkormányzat képviselő- testülete gyakorol.

Záró rendelkezés

9. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben- a helyi adóról szóló 1992. Évi LXXVI. tv-vel módosított 1990.évi C. tv. és az adózás rendjéről szóló 1990. Évi XCI. Tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet 1995.március 1-jén hatályba, kihirdetéséről gondoskodik.

Értelmező rendelkezések

10. § 1, Az önkormányzat illetékességi területe:

Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterület magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör terjed ki.

2, Építmény: Olyan ingatlan jellegű, végleges, vagy ideglenes szaki alkotás/ épület, műtárgy / amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartalomra létesített építmény.

3, Épület: Az olyan építmény, amely a környező külső térből épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, illetve az olyan önálló létesítményt is, amely részben, vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített külön bejárattal ellátott része.

4, Vagyoni értékű jog: A kezelői jog, a tartós földhasználat, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat, a lakásbérlet

5, Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó és három oldalról zárt külső tartózkodó/ logika, fedett és oldalt zárt erkélyek/ és fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten vízszintese is beletartozik.

6, Műemlék építmény: A műemlékvédelemről szóló 1/1967/ I.31./ÉVM rendelet 2. §(1)-s (2) bekezdésben foglalt építmény, ide értve e kőrből a lakás céljára szolgáló építményt.

7, Nevelési - oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség:

Az óvodák, az iskolák nevelés - oktatásintézményei, alapfokú művészetoktatási intézmények, diákotthonok, kollégiumok elhelyezését biztosító épület.

8, Gépjárműtatölő /garázs/: A környező külső tértől épületszerkezetekkel részben elválasztott teret alkotó épület, helyiségcsoport, helyiség, amely gépjárótárolás céljára szolgál.

9, Tanműhely: Az olyan helység, amely kizárólag és rendszeresen oktatás céljára szolgál, valamint a szakmának megfelelő berendezési tárgyakkal van felszerelve.

10, Építmény megszűnése: Ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg az illetékes hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.


1
1 Módosította a 9/1995. (VI. 16.) Csök. rendelet 1. §-a.
2
2 Módosította a 21/1995. (XII. 29.) Csök. rendelet 1. §-a.