| A szöveg időállapota: | 2018.XI.29. - |
| Időállapot váltás: |
2014.VIII.15. - 2015.III.20. 2015.III.21. - 2015.IV.24. 2015.IV.25. - 2018.XI.28. 2018.XI.29. - |
10/2014. (VIII. 7.) önkormányzati rendelet
a közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról
Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A közterületek használatának általános szabályai
1. §1 Közterületen ingóságot csak engedély alapján lehet tárolni.
2. § (1) Közterületen zajló építési munkálatok során a kivitelező köteles gondoskodni a közterület állágának védelméről, a közlekedés biztonságáról és az eredeti állapot helyreállításáról.
(2) Közterületen a közúthoz, járdához csatlakozó bejárót, parkolót, árkon keresztül átjárót kizárólag az út kezelőjének hozzájárulása alapján lehet létesíteni.
3. § (1) A közút alatt vagy felett a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet létesítményt elhelyezni, átvezetni, megszüntetni, felbontani.
(2) Ha a zöldfelületű közterület használata bontással járó tevékenységre irányul, akkor a hozzájárulás megadása polgármester hatáskörébe tartozik.
(3) A közút közútkezelői hozzájárulás nélkül csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében bontható fel. A munkálatok elvégzése alatt a forgalom biztonságos tereléséről, és az út megfelelő helyreállításáról a közmű fenntartója köteles gondoskodni.
(4) A (3) bekezdés szerinti munkálatokat 24 órán belül be kell jelenteni út kezelőjének. A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot, és nyilatkozni kell az eredeti állapot helyreállításának várható időpontjáról. A helyreállítási munkák határideje nem haladhatja meg a bontási munka befejezésétől számított 15 munkanapot.
4. § Park és liget útjait és sétányait csak gyalogosok, kerékpárosok és a park, liget üzemeltetését vagy hulladékszállítást szolgáló járművek használhatják közlekedésre.
5. § Játszóterek, parkok és sportpályák területére állat nem vihető be.
6. § (1) Közterületen a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeszes ital nem fogyasztható.
(2) Közterületen engedély nélkül fogyasztható szeszesital:
a) december 31-én 12 órától január 1-én 6 óráig,
b) vendéglátó egységekhez kapcsolódó közterületen bérelt kerthelységek területén;
c) közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi árusító helyek területén.
7. § Közterületen saját mezőgazdasági terményét 2 m2 nagyságú területen, külön engedély nélkül bárki árusíthatja, ha ezzel a gyalogos vagy gépjármű forgalmat nem akadályozza.
8. § Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységhez történő szállítás esetén a szállított áru hely hiányában közterületen engedély alapján rakodható, ha ezzel a közlekedés nem akadályozott vagy biztonsága nem veszélyeztetett. Az, akinek érdekében a szállítást végzik, köteles a szállítás által okozott közterületben bekövetkező hibákat, szennyeződéseket saját költségén eltávolítani és köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
2. Köztisztasági rendelkezések
9. § Kereskedelmi és szórakozóhely, üzlet, illetve a szolgáltatást végző vállalkozás tulajdonosa, bérlője, használója üzlete, telephelye előtt köteles a városképet nem rontó hulladékgyűjtőt, csikktartó edényt elhelyezni, annak ürítését szükségszerinti gyakorisággal elvégezni és környezetét folyamatosan tisztán tartani.
9/A. §2 Kerti nyesedék, zöldhulladék és avar ünnepnapok kivételével 10 és 16 óra között égethető el a szabadtéri tűzgyújtási szabályok betartásával.
3. Az engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó szabályok
10. § (1)3 A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges.
(2) Ha a használat közút területét is érinti, úgy az engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.
11. §4 Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához;
b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerű engedély alapján kihelyezett építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
c) árusító és árusítással kapcsolatos fülke, pavilon létesítéséhez, üzlet előtti árubemutatóhoz;
d) építési munkával kapcsolatos létesítményekhez különösen állványzat, konténerek és ezek tartozékainak elhelyezéséhez, munkaterület körülhatárolásához, építőanyag tároláshoz;
e) alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgó bolthoz;
f) film és televíziós felvételhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát huzamosan akadályozza, vagy elzárt területet igényel;
g) idényjellegű zöldség, gyümölcsárusításhoz;
h) kiállítás, alkalmi vásárhoz;
i) vendéglátó-ipari előkerthez;
j) szórakoztató, mutatványos tevékenységhez;
k) üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezéséhez;
l) közterület-használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához;
m) köztárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához;
n) hangos hirdető berendezések elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez;
12. § Bejelentési kötelezettség alá tartoznak a következő közterület-használati formák:
a) a közút, a járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevétele,
b) közműhálózatok hibaelhárításával kapcsolatos munkák elvégzése;
c) élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzése.
13. §5 Nem adható közterület-használati engedély, ha a használat:
a) más vagy mások életét, testi épségét, vagyonát vagy a közbiztonságot sértené vagy veszélyeztetné;
b) zöldterületen levő növényállomány károsításával, pusztulásával járna;
c) közterületen nem árusítható termékek forgalmazását foglalja magába;
d) közterület rendeltetésszerű használatát indokolatlan mértékben zavarná;
e) jármű iparszerű javítására irányul;
f) szállítójármű, tehergépjármű, pótkocsi, mezőgazdasági vontatók, munkagépek, erőgépek és tartozékainak valamint az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására irányul;
g) jogszabályba ütközik,
h) létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
i) árusító, kereskedelmi-szolgáltató célokat szolgáló 15 m2 alapterület nagyságot meghaladó pavilonok létesítését igényli;
j) olyan építmények létesítésére, melyhez a közmű ellátás nem biztosítható.
14. § A közterület-használat iránti kérelemhez a 11. § b), c), i) pontjának esetében helyszínrajzot kell csatolni, melyen kérelmező feltünteti az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;
15. § (1) A 3. § szerinti kezelői hozzájáruláshoz szükséges kérelmet a közút, közterület kezelőjéhez kell benyújtani.
(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét és címét;
b) a közút pontos megjelölését;
c) az igénybe venni kívánt terület helyszínrajzát;
d) a területen végzett munka pontos megnevezését, mennyiségét m2-ben megadva,
e) munka kezdésének időpontját;
f) a kivitelező nevét;
g) helyreállításért felelős nevét, címét;
h) eredeti állapot helyreállításának időpontját;
i) forgalomszabályozási tervet.
16. § (1) A közterület-használatot annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja.
(2)6 Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell az engedélyt beszerezni.
(3)7 Az Önkormányzat és intézményei beruházásaihoz a kivitelezőnek kell az engedélyt beszerezni, de a közterület-használati díj fizetése alól mentesül.
(4)8 Az engedély a kérelmezőt nem mentesíti a jogszabályokban előírt szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.
17. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért használati díjat kell fizetni. A közterület-használati díjfizetési tevékenységek körét és a díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 11. § c), e), g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben április 1. és szeptember 30. közötti időszakban a közterület használatért nem kell díjat fizetni.
(3)9 A (2) bekezdésben foglalt esetekben használó köteles a terület használatára engedélyt beszerezni az önkormányzattól.
(4) Az ingatlanok tulajdonosai a 11. § d) pontjában meghatározott esetekben az ingatlanuk előtt, a tevékenység megkezdésének bejelentését követő naptól számított 15 napig a közterületet ingyenesen használhatják a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül.
(5) A közterület bejelentés alapján legfeljebb 45 napig használható. Az igénybejelentések között bejelentések között legalább 5 napnak kell eltelnie.
(6) Az ingatlan használója a lakás céljára szolgáló ingatlan előtti közterületet háztartási tüzelőanyag tárolása céljából bejelentés alapján 5 napig ingyenesen használhatja a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül. A közterület foglalási igényt a tárolás megkezdésének napján a közterület felügyelőnél a helyszínen, vagy írásban a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalán kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a rendelet szerinti közterület foglalási díjat kell megfizetni.
18. § A közterület-használat iránti kérelemről a településrendezési tervek, az építésügyi, városképi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és közegészségügyi előírások, valamint a kereskedelmi és turisztikai szempontok figyelembevételével a polgármester dönt.
19. §10 Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyag elhelyezésére az engedély csak fél éves tartamára adható.
20. § (1)11 Az engedélyben meghatározott díjat a használó egy összegben köteles teljesítheti.
(2) Díjfizetési kötelezettség alól állandó jellegű mentesség illeti meg a kérelmezőt
a) az egészségügyi célokat szolgáló létesítmények,
b) közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében menetrendszerű személyszállítás céljára szolgáló várakozóhely, fülke és várakozóhelyiség (megálló) tulajdonosát, valamint
c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges.
(3) Kérelemre a díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése lehetséges az alábbi esetekben:
a) városi kulturális-, sport- és szabadidős közterület-használat esetében, amelyeket kizárólag önkormányzati intézmények, illetve költségvetési szervek szerveznek,
b) művészeti és tudományos tevékenységet bemutató kiállítás esetében,
c) egyházi szertartásokkal közvetlenül kapcsolatos közterület-használat esetében,
d) az önkormányzat tulajdonában álló épületek felújítása során igénybe vett közterület-használat esetében, mennyiben a felújítási munkák végzése az önkormányzat megbízásából történik.
(4) A díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése nem mentesít a közterület eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól.
4. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
21. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot.
(3) Nem égethető kerti hulladék:
vasárnapokon és ünnepnapokon,
egészségügyi-, szociális-, gyermek-, ifjúsági- nevelési- és oktatási intézmények, nyitott sportlétesítmények, szabadidőközpontok és egyházi intézmények 100 méteres körzetében azok működésének időtartama alatt,
ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
4.a Az engedély nélküli közterület használat jogkövetkezményei12
21/A. §13 Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, és az eredeti állapotot helyreállítani.
21/B. §14 Aki a közterület használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy megkerüli, és a cselekmény súlyosabb jogszabályi elbírálás alá nem esik, ez ellen közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatni.
21/C. §15 A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal megbízott ügyintézői ellenőrizhetik, a közigazgatási hatósági eljárást hivatalból kell lefolytatni.
21/D. §16 A rendelet alapján a közterület-használat szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatására a Képviselő-testület a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.
21/E. §17 (1) A közterület-használat szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben a közigazgatási hatósági eljárás:
a) valamely cselekményben megnyilvánuló magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül,
b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás esetén a jogellenes állapot észleléstől számított 60 napon belül
indítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidők elteltét követően a közterület-használat szabályait sértő magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.
21/F. §18 (1) Aki az e rendeletben meghatározott közterület-használat szabályainak betartását elmulasztja százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
(2) A közigazgatási bírságot a magatartás elkövetője a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 30 napon belül kell az Önkormányzatnak megfizetni.
21/G. §19 Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a bírságot annak vezetőjével szemben kell kiszabni, kivéve, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a közösségi együttélést sértő magatartást egyértelműen azonosíthatóan más személy követte el.
21/H. §20 A kiszabásra kerülő bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:
a) a közterület-használat alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, és
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból
megállapíthatóak.
5. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet 2014. augusztus 15-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 8/2004. (XI. 8.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 10/ 2014. (VIII. 7.) önkormányzati rendelethez
Közterület használati díjak
| A | B | |
| 1. | Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzlet, védőtető, ernyőszerkezet | 200 Ft/m2/hó+Áfa |
| 2. | Árusító és egyéb fülke, újság, könyvárusítás, üzlet előtti árubemutató | 660 Ft/m2/hó+Áfa |
| 3. | Önálló hirdető berendezés hirdetési felületre | 560 Ft/m2/hó+Áfa |
| 4. | Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag tárolása 6. hónapig terjedő időszakra 6 hónapon túli közterület-foglalás esetén | 120 Ft/m2/hó+Áfa 240 Ft/m2/hó+Áfa |
| 5. | Idény jellegű zöldség, gyümölcs árusítás | 140 Ft/m2/nap+Áfa |
| 6. | Alkalmi és mozgó árusítás | 200 Ft/m2/nap+Áfa |
| 7.21 | Film és televízió felvétel forgatási helyszín Filmforgatáshoz szükséges technikai feltételek Filmforgatás stáb parkolás | 200 Ft/m2/nap+Áfa 150 Ft/m2/nap+Áfa 100 Ft/m2/nap+Áfa |
| 8. | Vendéglátó-ipari előkert | 800 Ft/m2/hó+Áfa |
| 9. | Szórakoztató, mutatványos (cirkuszi) tevékenység | 100 Ft/m2/nap+Áfa |
| 10. | Kiállítás alkalmi vásár | 140 Ft/m2/nap+Áfa |
| 11. | Üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók ládák, göngyölegek elhelyezése | 200 Ft/m2/nap+Áfa |
| 12. | Közterület használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása | 66 Ftm2/hó+Áfa |
| 13. | Hangos hirdető berendezések elhelyezése, üzemeltetése | 560 Ft/m2/hó+Áfa |
| 14. | A külterületi közterület használati díjak mértéke a fenti - belterületre vonatkozó - díjak 50 %-a. |